A McLaren 23 millió dolláros kártérítést követel Alex Paloutól: Így érvelnek ellene a kétszeres IndyCar-bajnok ügyvédei
Az Alex Palou és a McLaren közötti zűrös szakítás a motorsport közelmúltjának egyik legvadabb szerződéses sagája. Jövőre egy brit bíróságon lesz a leszámolás
Az angliai és walesi Business and Property Courts kereskedelmi bírája dönt majd arról, hogy mekkora kártérítést kap a McLaren Alex Palou tavaly nyári pálfordulása után, amelynek következtében megszegte mind a versenyzői, mind a kereskedelmi szerződést, amelyet az IndyCar sorozatban való versenyzésre, valamint a Forma-1 tartalékversenyzőjeként való szereplésre írt alá.
Az Autosport megismerte a két fél által a bírósághoz benyújtott dokumentumokat, és megállapítja, hogy Palou nem vitatja a szerződésszegést, de vitatja a McLaren által követelt kártérítés összegét.
Palou a különválást azzal indokolja, hogy „elvesztette a bizalmát a jövőbeli Forma-1-es versenyzői cockpit ígéretével kapcsolatban”, amit a McLaren „alaptalannak” minősítve visszautasít.
Palou a McLaren versenyzői programjának tagjaként már teljesített tesztvezetéseket régebbi Forma-1-es autókban, a 2022-es Amerikai Nagydíj első szabadedzésén is bevetették, és a 2023-as Miami Nagydíjra hivatalos cserepilótaként volt betervezve. Ez része volt a McLaren és jelenlegi IndyCar-csapata, a Chip Ganassi Racing (CGR) közötti korábbi szerződési vitát követő választottbírósági megállapodásnak.
Abban az ügyben, amelyet egy amerikai bíróság tárgyalt, Ganassi 2023-ig megtartotta Palout IndyCar-pilótaként, és a csapat második bajnoki címét szerezte meg. Az utolsó Ganassi-szerződésére való utalásokon kívül, amely egy hároméves szerződés, amelyet tavaly augusztusban írt alá, hogy befejezze a McLarentől való elválását, a CGR semmilyen módon nem érintett ebben a perben.
A felperesek a McLaren Indy LLC és a McLaren Racing Ltd, az alperesek pedig maga Palou és amerikai cége, az ALPA Racing USA LLC, amely versenyzői szolgáltatásait forgalmazza.
Palou jogi csapata nyilvánosságra hozta a különválás okát
Az írásbeli keresetlevélben Palou ügyvédei kifejtik: „2022-ben [Palou] egy sor megállapodást írt alá abban a meggyőződésben, hogy [a McLaren] osztja a Forma-1-ben való versenyzésre irányuló közép- és hosszú távú ambícióit.”.
Később a fordulat okát is megadják: „Ennek eredményeként [Palou] elvesztette a hitét és bizalmát abban, hogy [a McLaren] valóban támogatni fogja a Forma-1-es versenyzésre irányuló ambícióit, és ehelyett úgy döntött, hogy a CGR-vel folytatja az IndyCar Series-ben.”
A védelem így folytatja: „A felek közötti valódi vitás pont az a kártérítés kérdése, amelyet [Palou és cége] emiatt köteles megfizetni [a McLarennek]”. Ezzel kapcsolatban azt mondja: „[a McLaren] kártérítési igényei nem kellően meghatározottak, sok tekintetben félrevezetőek és messze túlzóak”.
Palou védekezésének egy másik részlete, hogy a CGR szerződése nem akadályozza meg abban, hogy máshol fogadjon el Forma-1-es pilótafülkét, ha erre lehetőség adódna.
Mekkora kártérítést követel a McLaren Palou-tól?
A McLaren összesen 23 millió dollár (jelenleg mintegy 21,3 millió euró) kártérítést követel Paloutól. A McLaren követeli az elmaradt bevételeket és a leváltásával kapcsolatos költségeket, és azt állítja, hogy Palou pálfordulása miatt újra kellett tárgyalni a szponzorral, az NTT Data-val kötött kereskedelmi szerződést.
A kártérítést 6,9 millió dollárra becsülik, amely valamivel több mint 3 millió dolláros éves szponzori díjból, valamint a három Forma-1-es versenyen való szereplésért és „az Indy Series fejlesztési központjának szponzorálásáért” fizetett 3,9 millió dollárból tevődik össze.
A McLaren azt is állítja, hogy három év alatt 1,5 millió dollárt veszít a „csapattámogatásból” a motorszállító General Motors szponzorálásán keresztül, amely szerint „három teljes munkaidős A-szintű versenyzőre” támaszkodik. A kereskedelmi megállapodásokon kívül további 7 millió dollárt követelnek a várható pénzdíjak, árucikkek és szponzori szerződések formájában „kétszeres IndyCar-bajnok státuszából adódóan”.
A Forma-1-gyel kapcsolatban a McLaren 3,5 millió dollárra teszi Palou lehetőségeit a régi autótesztelési program keretében – mivel ez az idő „egyébként rendelkezésre állt volna a foglalkoztatásra” -, valamint további 2,8 millió dollárt a tesztelésre, a Forma-1-es szimulátorra és egyéb tevékenységekre fordított „versenyzői támogatásra” fordított elvesztegetett kiadásokra. Végül a vállalat követeli az aláírási bónuszként kifizetett 400 000 dollár visszafizetését és a jogi költségek megtérítését.
Palou ügyvédeinek védekezésének nagy része – egy tucatnyi oldalnyi beadvány – abból áll, hogy vitatja ezeket az állításokat és számadatokat. És ez az ügy lényege, ahol minden egyes pontot meg kell vizsgálni ahhoz, hogy ítéletet lehessen hozni a végső összegről. A bírónak kell majd eldöntenie, hogy pontosan mi lesz a végeredmény.
