Veszélyeztetik a biztonságot az alacsony hasmagasságok a Forma-1-ben? – A Lando Norrist és Carlos Sainzot érintő balesetek után sem akar minimális hasmagasságot az FIA
A mai napig Ayrton Senna halálos balesetének egyik lehetséges okaként tartják számon az autó földet érését a Tamburello kanyarban, és az ezzel járó, a diffúzoron való leállást. Lando Norris Las Vegas-i és Carlos Sainz Abu-Dzabiban a szabadedzésen történt balesete újra napirendre tűzte a kérdést a Forma-1-ben.
Az FIA azonban jelenleg nem lát okot arra, hogy beavatkozzon a Forma-1-es autók hasmagasságába. A Ground Effect 2022-es visszatérése óta a Forma-1-ben minden eddiginél jobban érvényesül a következő: minél alacsonyabb, annál gyorsabb. Minél közelebb van az alváz az aszfalthoz, annál nagyobb leszorítóerőt tud generálni.
Az alacsony guminyomással (ami még tovább csökkenti a hasmagasságot) és a nagydíj rajtjánál teli tankokkal kombinálva ez potenciálisan veszélyes helyzetet teremt.
Az FIA-nak joga van beavatkozni a szabályokba, ha a biztonságról van szó. Jean Todt például élt ezzel a jogával, amikor a 2018-as szezonra kötelezővé tette a Halo pilótafülke-védelmi rendszert. Nikolas Tombazis, az FIA monoposztókért felelős vezető technikusa azonban jelenleg nem látja indokoltnak az FIA által előírt minimális hasmagasságot.
Arra a kérdésre, hogy a bukkanók nem vezethetnek-e balesetekhez, így válaszolt: „Meg kell győződnünk arról, hogy a pályákon általában nincsenek olyan elemek, amelyek balesetveszélyesek lehetnek”.
„Van egy vékony határvonal aközött, hogy a pályát lehet-e javítani a részletekben, és hogy a csapatoknak talán csak egy kicsit meg kell emelniük az autót. Nyilvánvalóan megpróbálunk javítani a pálya ezen területein.”
Ez azonban csak eltolja a problémát: ha a legnagyobb bukkanókat kisimítjuk, az autók alacsonyabbra tudnak hajtani, így a következő legnagyobb bukkanó már gondot okoz. Az elmúlt évtizedekben már a Forma-1-es pályák is egyre simábbak és simábbak lettek.
„Túl mélyek az autók? Igen, jobban szeretnénk, ha egy kicsit magasabbak lennének” – ismeri el Tombazis. „De a ground effect autó természetéből adódik, hogy általában jobban teljesít, ha alacsonyan fut. Szóval ezt nem tudjuk könnyen elkerülni.”
Szabványosított csúszásgátlók legkorábban 2026-ban
Lewis Hamilton és Charles Leclerc kizárása az Austinban rendezett Amerikai Nagydíjon a túlságosan elkoptatott padlólemezek miatt megmutatta, hogy az sem lehetséges, hogy egyszerűen egyre lejjebb és lejjebb autózzunk.
A kizárás felvetette a kérdést, hogy az FIA miért nem ellenőrzi az összes autót a verseny után vagy közvetlenül minden edzés után. Az időigényes folyamat felgyorsításának egyik módja az lenne, ha szabványosított csúszásgátló blokkokat használnának, amelyeket az FIA az alaplemez vastagságának mérésére használ.
Jelenleg ezek megtervezése a csapatokra van bízva. Ha szabványosítanák őket, az ellenőrzés kevesebb időt venne igénybe. A csapatok azonban lobbiznak egy ilyen szabálymódosítás ellen. A következő lehetőség a változtatásra csak két év múlva lesz.
Tombazis így magyarázza: „Néha szeretnénk tenni valamit, de végig kell mennünk a bürokratikus folyamaton, és a csapatoknak meg kell szavazniuk – és nincs elég támogatásunk. Ezért úgy gondoljuk, hogy 2026-ra nagyon le kell egyszerűsítenünk ezt a területet.”