A FIFA részleges győzelmet aratott a futballisták ügynökeire vonatkozó új szabályok (FFAR) körüli jogi vitában. Az Európai Bizottság a világszervezet mellé állt az ügyben.
Ez derül ki a Bizottságnak a luxembourgi Európai Bírósághoz (EB) benyújtott írásbeli beadványából, amelynek következtetései szerint az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy az ne álljon ellentétben a sportági világszövetség olyan szabályaival, amelyek – például – a következőket tartalmazzák: „A játékosügynököknek tilos az átigazolási megállapodás és/vagy munkaszerződés megkötésével összefüggésben játékosügynöki vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtani, és ezekért a) a küldő klub és a fogadó klub, b) a küldő klub és a játékos, c) valamennyi érintett fél (küldő klub, fogadó klub és játékos) által díjazásban részesülni. ” Ez azt jelenti, hogy a Bizottság a FIFA által kívánt többoldalú képviseleti tilalmat nem tartja kifogásolhatónak.
Hasonlóképpen egyébként a jutalékplafon is, ami valószínűleg az ügynökök nagy részét dühítené fel leginkább, ahogy a Bizottság fogalmaz: „(…) tilos lesz a FIFA Labdarúgó-ügynökökről szóló szabályzatának (FFAR) 15. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint (…) az átigazolási díj vagy az adott játékos éves díjazásának százalékában számított felső határt meghaladó díjazásban megállapodni vagy azt kifizetni a játékosok ügynökeinek (…)”.
Ez a passzus azonban korlátozásokkal van ellátva, például a következőkkel: „Amennyiben (…) a jutalék felső határának konkrét összegének meghatározása (figyelembe véve az adóalap összegére vonatkozóan előírt fokozatosságot) nem lépi túl a kitűzött törvényes célok eléréséhez szükségesnek tűnő mértéket”. Ez fordítva azt jelenti, hogy a FIFA-nak nagyon konkrétan meg kell magyaráznia, hogy mit kíván elérni a jutalékok felső határával. Ebben a konkrét esetben valószínűleg mindenekelőtt a pénzügyi túlkapásokkal fog érvelni a nagy versenyben lévő és nemrégiben még kvázi szabályozatlan tanácsadói piacon. A játékos-tanácsadók 2022-ben közel 600 millió eurós bevételre tettek szert a nemzetközi átigazolásokkal. Legalább ugyanennyit valószínűleg a hazai átigazolásokon is elköltöttek, szakértők szerint még többet.
Az ügynökségek ellenállnak az új korlátozásoknak
Már több ügynökség is fellázadt a tavasszal részben bevezetett új korlátozások ellen. Míg a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) a FIFA-nak adott igazat, addig a dortmundi tartományi bíróság (LG) ideiglenes végzést hozott az FFAR ellen, később pedig még közigazgatási bírságot is kiszabott a FIFA és a DFB ellen. Az ügy 2024 januárjában a düsseldorfi felsőbb tartományi bíróság (OLG) elé kerül következő fokon. A szintén megkeresett mainzi tartományi bíróság ugyanakkor az Európai Bírósághoz fordult.
A Bizottság sem osztja a dortmundi regionális bíróság értékelését, miszerint az FFAR „keményvonalas kartellnek” minősülne. Ez a leírás, mondja a Bizottság egy lábjegyzetben, „túlzónak tűnik – anélkül, hogy a kifejezésnek bármilyen jogi többletértéke lenne – a legitim célkitűzésekre tekintettel (lásd alább)”.
Az engedély újbóli bevezetése a Bizottság számára szintén problémamentesnek tűnik, feltéve, hogy a játékosügynökök kisebb szabálysértések miatt történő elítélése nem vezet a tevékenységtől való élethosszig tartó eltiltáshoz, és a tanácsadóknak nem kell olyan mértékben alávetniük magukat a FIFA szabályainak, amely az uniós jogba ütközne.
Mindent egybevetve tehát a beadvány részleges sikert jelent a FIFA számára a felperes ügynökségekkel szemben, köztük a Rogon társalapítójának, Roger Wittmann-nak a cégbirodalmából származó RRC-Sports-GmbH-val szemben. A Bizottság állásfoglalásai azonban semmiképpen sem kötelező érvényűek az EB-re nézve, hanem csupán ajánlást jelentenek.
