Kosárlabdázóként Dirk Nowitzki (45) szupersztár volt – ez a státusz a pályán kívül sosem volt neki kényelmes. Szombaton beiktatják a Hírességek Csarnokába.
Az idén júniusban betöltött 45. születésnapját ismét arra használta fel, hogy „felhívja a figyelmet a gyermekek helyzetére világszerte. Olyan sokuknak hiányzik az, amit a legtöbben természetesnek vesznek: tiszta víz, elég ennivaló, egy iskola, ahol tanulnak valamit” – mondta Dirk Nowitzki. A würzburgi születésű játékos egy jelenség. Olyan, aki sosem akart az lenni, és éppen ezért olyan fenomenális és lenyűgöző.
Nowitzki inkább egy normális háromgyermekes apuka szeretne lenni, aki zavartalanul élvezheti az életét. Egyrészt. Másrészt persze nem szeretne lemondani látványos karrierjéről a Dallas Mavericks és a német válogatott mezében. Nem azért, mert ez hozta meg neki a népszerűséget, a figyelmet és a gazdagságot, mint világszerte elismert szupersztár. Hanem azért, mert 21 évnyi profi pályafutása alatt azt csinálhatta, amit szeretett: versenyezhetett a világ legjobb kosárlabdázóival.
A hírnév és a rivaldafény olyan mellékhatások voltak, amelyek nem tartoztak a hajtóerejéhez, amelyekkel nem mindig érezte jól magát. Nem lubickolt a személye iránti nagy érdeklődésben, hanem profin és magabiztosan, az évek során egyre lazábban és humorral kezelte a nyilvános megkereséseket és szerepléseket. Nowitzki megmaradt földhözragadtnak, szerénynek, kötetlennek, és évek óta fontos és példaértékű projektekre és akciókra használta a hatókörét. Mint például a gyermekek jogai iránti elkötelezettsége, amelyet tíz éve az UNICEF nagyköveteként is folytat. Vagy amikor nemrég a berlini Speciális Olimpián támogatta az értelmi fogyatékkal élő sportolókat.
Ez az egyik oka annak, hogy Dirk Nowitzki még azok számára is ismert név, akiknek fogalmuk sincs a sport világáról általában, és különösen a kosárlabdáról. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök 2019 végén a Német Szövetségi Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki a 2,13 méteres férfit széleskörű társadalmi szerepvállalásáért, amelynek mindenekelőtt alapítványaival szentelte magát.
Nowitzki: A forradalom és a „flamingódobás „
Jövő szombaton azonban ismét a kivételes sportoló Nowitzki és sportolói öröksége kerül a középpontba: beiktatják a Kosárlabda Hírességek Csarnokába. A lehető legkorábbi időpontban, a pályafutása befejezése utáni negyedik évben. Már régóta nem volt kétséges, hogy helyet kap az NBA híres Hírességek Csarnokában, amelyet a kosárlabda feltalálójáról, James Naismithről neveztek el. A „német csodagyerek” által a világ legjobb bajnokságában hagyott nyomok túlságosan markánsak és jelentősek.
Az 1998-as drafton, az amerikai tehetségbörzén kiválasztott Nowitzki végleg megváltoztatta a sportágat. Tehetséges dobó a fizikailag leghosszabb játékosok között, ő egyengette az utat a változékonyabb játék felé. Korábban a kosarak alatti belharcra voltak ítélve, ma már magától értetődően szélesítik a mezőnyt, távoli dobásokat vállalnak és ütnek.
Nowitzki egyedülálló, fizikai számításokon is alapuló, részletes, egyedi munkája mentorával és egyéni edzőjével, a korábbi kosárlabda-válogatott szövetségi kapitányával, Holger Geschwindnerrel egyébként megalkotta saját, a védők számára szinte blokkolhatatlan dobását is: az egylábas „flamingódobást” egy hátrafelé fordulás utáni, magas röppályájú csapdában – azóta sokszor sikerrel lemásolt – „flamingódobást”. Nowitzki pedig 2011-ben koronázta meg pályafutását, amikor szinte egymaga vezette az esélytelenebb Dallas Maverickset az NBA-bajnoki címig – a texasiak eddigi egyetlen bajnoki címét.
League of Legends
Ez egyszerre volt betetőzés és megváltás, hiszen Nowitzkit ekkor már kivételes egyéni teljesítményként tartották számon, amit részben a 2007-es alapszakasz MVP (legértékesebb játékos) díja is dokumentált, de a címnélküliség bélyege a 2006-os, Miami Heat ellen elvesztett szűk döntő után még mindig rajta volt. Az öt évvel későbbi, LeBron James és Dwyane Wade szupersztárok köré csoportosuló, favorizált Miami együttes elleni sikeres visszavágónak köszönhetően Nowitzki – természetesen a döntő MVP-jeként – végre bekerült a legendák falanxába.
Hogy pontosan hova sorolható közöttük, az már szubjektív megítélésre van bízva. Még akkor is, ha ő maga úgymond a legendák között is egy ligában játszik. Nincs rossz szó, nincs kritika, nincs polarizáció, csak osztatlan elismerés és rendkívüli tisztelet Nowitzki iránt a sportág eddigi legjobbjai részéről. Egyedül a 2019. áprilisi búcsúztatásán gyermek- és ifjúkorának öt poszthőse – Charles Barkley, Scottie Pippen, Larry Bird, Shawn Kemp és Detlef Schrempf – felülmúlta önmagát szuperlatívuszokkal és tisztelgéssel a parketten. Az ellenfél, a nagy kitüntetéssel rendelkező Doc Rivers edző hetekkel korábban külön megszakított egy kötelezően megnyerendő meccset, hogy a Los Angeles Clippers közönségét „minden idők egyik legnagyobbjának” tapsra buzdítsa.
Ha az NBA legjobb pontszerzőinek rangsorát nézzük, Nowitzki kivételes helyzete is félreérthetetlenül világossá válik. Jelenleg csak LeBron James, Kareem Abdul-Jabbar, Karl Malone, Kobe Bryant és Michael Jordan szerzett több pontot. A következő európai, a spanyol Pau Gasol messze lemaradva (20 894 pont) a 42. helyen következik.
Míg a fáradhatatlan James, egy másik szinte hihetetlen kosárlabda-jelenség, még aktív játékosként tovább építheti vezető pozícióját, addig a négy másik már régen halhatatlanná vált a Hírességek Csarnokában. A csúcsnégyesből utolsóként Bryantet iktatták be posztumusz 2020-ban, néhány hónappal tragikus baleseti halála után. Most Nowitzki következik. Gasollal, a 2011-es döntős Wade-del, a francia Tony Parkerrel és az edzőlegenda Gregg Popovichcsal együtt, akik mindannyian segítettek Nowitzki NBA-korszakának alakításában, valamint Becky Hammonnal együtt, aki az évek során nyomot hagyott a női NBA-ben, az egykori erőcsatárt hivatalosan is beiktatják – első németként.
A würzburgi tornacsarnokokból az NBA-be
A 2018-as Hall of Famer és korábbi poszton játszó Steve Nasht és Jason Kiddet választotta laudátorainak. Nowitzki továbbra is közeli barátságban van Nash-sel, hiszen a kanadai pályafutása első hat évében együtt játszott vele Dallasban. A Mavericks jelenlegi vezetőedzője, Kidd oldalán 2011-ben bajnokságot nyert. Amikor áprilisban bejelentették a kitüntetését, a csapat játékosa, Nowitzki a rá jellemző módon reagált a Twitter-csatornáján. Kiemelte a csapat értékét – „egy nagyszerű év” -, és „megtisztelve és megalázva” érezte magát, hogy részese lehetett.
Ha egyszer elzarándokol a Massachusetts állambeli Springfield szent csarnokaiba, a labda alakú kupolában megtalálja a mezét a sok úttörő, jeles, kivételes sportoló, hős és bálvány között annak az embernek, aki egykor a tenisznek és a kézilabdának esküdött fel, hogy Würzburg fülledt tornatermében dobja első kosarait. Évekkel később milliós közönség nézte végig. Németországban minden korosztály sportrajongói rendszeresen felkeltek éjszaka, hogy megnézzék a mérkőzéseit – akárcsak annak idején Muhammad Ali bokszmeccseit.
Dallaszban, ahol Nowitzki és családja még mindig főként él, és ahol tanácsadóként támogatja klubját, szobrot állítottak neki az aréna elé, utcát neveztek el róla, és a csarnok mennyezete alatt tiszteletére nyugdíjazták a mezét. A 41-es számát soha többé nem adja ki a Mavs.
Nowitzki: Megtiszteltetés tömegesen – és mindig hű maradt önmagához
A Német Kosárlabda Szövetség ugyanezt tette Nowitzki 14-es számával a 2022-es hazai rendezésű Európa-bajnokság rajtjánál. A magas szőkeség a kimerítő NBA-szezonok ellenére is szinte minden nyáron, összesen 153 alkalommal tette kockára a csontjait a válogatottért, és figyelemre méltó dolgokat is elért: 2002-ben vb-bronzérmet, 2005-ben Európa-bajnoki ezüstöt, 2008-ban pedig olimpiai részvételt, amikor zászlóvivőként vezethette a német sportolókat Pekingben. Lenyűgöző élmény, számára az NBA-diadal mellett a legnagyobb.
Rengeteg kitüntetés és díj egy olyan embernek, aki mindig is hű maradt önmagához, mindenféle külsőségek nélkül, és minden kivételes tehetsége ellenére mindig keményen és áldozatosan edzett a sikerért. Lényegében Nowitzkinek nincs mit megbánnia, kivéve talán pályafutása utolsó két évét, ahogy egyszer bevallotta, mert már nem tud fájdalom nélkül futni és focizni a gyerekekkel a kertben.
Megőrizte realitásérzékét és a perspektívaváltás képességét, annak ellenére, hogy hosszú ideig a csillogó, túlzó amerikai profi körforgásban játszott. „Szerintem őrültség: viszonylag jól tudok kosárba dobni egy labdát, mert 2,80 méter magas vagyok. De valószínűleg több ezer másik ember van, aki ugyanolyan jól végzi a dolgát, mint én, de senki sem ismeri őket” – mondja Nowitzki a 2014-es „A tökéletes dobás” című dokumentumfilmben.
Nem lesz még egy olyan, mint Nowitzki. De legalább nem rosszak az esélyek arra, hogy teljesíti Geschwindner egyetlen kívánságát: egyéni edzőként és mentorként segítse az új tehetségek fejlődését, és adja át nekik az értékeit.
