Robbanékony a hangulat a február elején Párizsban megrendezésre kerülő UEFA-kongresszus előtt. A szalmaszál, ami megtörheti a teve hátát, az Aleksander Ceferin hivatali idejének meghosszabbításáról szóló szavazás
Mert a 2017-es átfogó irányítási reform óta az elnökök hivatali ideje valójában legfeljebb három ciklusra korlátozódik. Ceferin azonban ugyanazt a lépést szeretné megtenni, mint Gianni Infantino a FIFA-nál. Infantino azzal az érveléssel kerülte meg a világszervezetnél a Sepp Blatter-botrány korszaka után bevezetett hivatali időbeli korlátozást, hogy egy folyamatban lévő választási ciklus alatt vette át honfitársa helyét, ami nem tekinthető teljes négyéves időszaknak. Hasonló volt a helyzet Ceferin esetében is, amikor 2016 szeptemberében átvette az akkor eltiltott elődje, Michel Platini helyét. Párizsban a szlovén azt szeretné, ha 2027-ben harmadszor is lehetőséget kapna a jelöltségre. Ha sikerrel járna, akkor Ceferin az előírt 12 év helyett 15 évig lenne hatalmon Nyonban. Ami viszont meghiúsítaná a reform alapötletét, amelynek kidolgozásában az akkori DFB-elnök, Reinhard Grindel is segédkezett.
Boban kritizálja Ceferint és terveit
Tegnap egy prominens férfi, Zvonimir Boban lemondott az UEFA „futballigazgatói” posztjáról. A korábbi sztárjátékos egy nyilatkozatban kifejtette, hogy az UEFA végrehajtó bizottságának hamburgi ülésén kifejezte aggályait Ceferinnek a tervével kapcsolatban. Boban érzelmes nyilatkozatban foglalta össze a találkozót: „Az UEFA elnöke nem lát jogi problémát a javasolt változtatásokkal, nemhogy erkölcsi vagy etikai problémákat, és mindenképpen tovább akarja vinni személyes céljait”. Ennek eredményeként az 55 éves játékos bejelentette lemondását. David Gill, a befolyásos angol szövetség (FA) vezetője szintén kritikusan nyilatkozott Ceferin terveiről.
A hivatali idő tervezett meghosszabbítása azonban nem az egyetlen szempont, amely egyre több kritikus tisztségviselőt bánt. Nem mindenki volt elégedett az Európai Bíróság előtt zajló Szuperliga-eljárás lebonyolításával, amelynek kimenetele jelentősen gyengítette az UEFA pozícióját. A luxembourgi ítélet növelte a konföderációra nehezedő nyomást, és tovább tolta a hatalmat a nagy klubok szövetsége, az ECA felé. Számos klub bejelentette, hogy hű marad az UEFA legfontosabb pénzforrásához, a Bajnokok Ligájához. Az EB azonban megerősítette a klubokat a szervezésért és a pénzosztásért folytatott harcban, és amennyiben a Szuperliga befektetői valóban komolyan gondolják, egy bizonyos összegtől kezdve felmerül a kérdés, hogy mennyit érnek valójában a klubok 2023 decemberétől vállalt kötelezettségei
A 2022-es CL-döntő káosza az UEFA felelőssége alatt
A 2022-es párizsi Bajnokok Ligája-döntő lebonyolítását is kritika érte. A kezdeti ellenkező vádak ellenére az UEFA volt a felelős a Real Madrid és az FC Liverpool 1-0-s győzelmét övező, számos sérüléssel és letartóztatással járó tumultuózus káoszért. Az akkori biztonsági főnök Zeljko Pavlica, Ceferin bizalmasa volt. Most február 8-án, Párizsban lesz a következő leszámolás a jogász tisztségviselői karrierjében
