Konkrét tárgyalásokra még nem került sor, de az LCR a jövőben is a Hondával kíván versenyezni – Lucio Cecchinello optimista hangulatot lát
A Honda és az LCR csapat szerződése a 2024-es szezon végén lejár. Már tavaly is voltak laza tárgyalások más márkákkal, de egyelőre nem jött létre váltás. Úgy tűnik, hogy az LCR a jövőben is a Honda szatellitcsapata marad
„Őszintén szólva jól érzem magam ott, ahol vagyok” – mondta az LCR csapatfőnöke, Lucio Cecchinello a GPOne.com-nak. „Még nem formalizáltuk a hosszabbítást. Még nem beszéltünk róla.”
„De az a szándékom, hogy a következő hetekben – még a nyár előtt – beszéljünk róla. Meg akartam várni a szezon kezdetét, hogy a szezonra koncentrálhassanak, és utána beszélhessünk róla”.
Az LCR 2006 óta van jelen a MotoGP-ben, és mindig is a Hondával versenyzett. Cal Crutchlow-val három nagydíjgyőzelmet ünnepelhettek, míg Alex Rins egy diadalt ért el. A második LCR-motor gyakorlatilag egy fiatal ázsiai Honda-pilóta számára van fenntartva.
„Nem akarok senkit sem kritizálni, de mi vagyunk az egyetlen csapat, amely soha nem hagyta abba a HRC-vel való együttműködést. Nyolc másik ezt már megtette. Csak mi tartottunk ki mellette az évek során. Nem volt mindig könnyű, de mindig találtunk egy ésszerű kompromisszumot.”
Cecchinello testközelből figyeli a Hondánál zajló átalakulási folyamatot, és meg van győződve arról, hogy „az első gyümölcsök” már látszanak: „Az elmúlt hónapokban jelentős javulást tapasztaltunk a személyzeti oldalon”.
„Fiatal mérnökök érkeznek, többek között a Forma-1-es projektből az aerodinamika és a motorok területén. Három évvel ezelőtt a HRC a kétkerekű és a négykerekű összevonásával jelentős átalakulásba kezdett.”
„Amikor például korábban egy fejlesztési alkatrész érkezett, a gyári csapat tesztelte azt. Most négy alkatrész van, és ezek egyszerre állnak rendelkezésre minden versenyző számára” – jellemezte az új megközelítést Cecchinello.”
„A HRC ugyanazt a stratégiát valósította meg, mint a Ducati a Pramac-kal és a KTM a Tech3-mal. A gyártók felismerték, hogy minél több adatot és információt osztanak meg, annál gyorsabban halad a fejlesztés. A hibák kockázatát is minimalizálják.”
A Honda előrelépett az új motorral, de az európai verseny is gyorsabb lett. Éppen ezért még mindig van lemaradás, ahogy azt az utolsó négy portimaói rajtpozíció is egyértelművé tette.
Ennek ellenére Cecchinello meg van győződve arról, hogy a motor „határozottan” javult: „A motornak egy kicsit több ereje van, és jobb a stabilitás a fékezési fázisban. Emellett már nem látunk annyi bukást sem, a versenyzők jobban kontrollálják az első kereket”.
„Ezek mind pozitív jelek. Zarco a kanyarok bejáratánál elért sebességgel is elégedett. De aerodinamikailag még nem vagyunk versenyképesek. A futóművön is dolgoznunk kell, mert a gyors kanyarokban még mindig hiányzik valami a konkurenciához képest.”
Johann Zarco személyében az LCR-nek ismét van egy olyan versenyzője, aki nagy tapasztalattal rendelkezik. A francia 2019 végén már három futamot vezetett a csapatnál, amikor Takaaki Nakagaminak vállműtét miatt szünetet kellett tartania.
Ismerték tehát egymást, és Zarco is alapvetően képben volt a Hondával. „Johann olyan döntést hozott, ami megkérdőjelezhetőnek tűnhet, mert egy győztes motort hagyott ott” – mondta Cecchinello.
„De azért tette, mert már a Hondával motorozott, és kétéves programot ajánlottunk neki. Gyakran mondta nekem, hogy jó érzése van a Hondával. Ez lehetővé tette számára, hogy motiváltan és kevesebb kétséggel vágjon neki ennek a kihívásnak.”
Éppen ezért Cecchinello nem aggódik Zarco Hondához való alkalmazkodása miatt. A francia a Yamahától, a KTM-től és a Ducatitól szerzett tapasztalataival fontos darabja a kirakósnak a nehéz felzárkózási folyamatban
