Erik ten Hag edző alatt Cristiano Ronaldo már nem csúcstartó a Manchester Unitednél, hanem szinte csak kispados. Szokatlan ez egy világklasszis támadótól 37 évesen?
A tény, hogy Cristiano Ronaldo most olyan középhátvédek ellen veszít futópárbajokat, akiktől tíz évvel ezelőtt 30 méterről 20-at is elvett volna, annak ellenére, hogy testzsírszázalékának aránya még mindig elképesztően alacsony, nem enged következtetéseket levonni a még mindig tónusos testéről – vagyis arról, hogy egyáltalán hasznát veszi-e még.
Mert a fizikai kondíciója azt is biztosítja, hogy CR7-et karrierje késő őszi szakaszában – az orvostudomány fejlődése vagy a támadók nagyobb védelme mellett a játékvezetők által – még mindig nagyrészt megkímélik a súlyos sérülésektől. Michel Platini, az 1980-as évek talán legeredményesebb európai játékmestere 31 évesen, sérülésektől sújtva tette le a cipőjét; Marco van Basten 28 évesen játszotta utolsó mérkőzését, mert állandó bokaproblémái voltak.
Pelé és Maradona hagyta, hogy minden elsodorja őket
Névrokon Ronaldo, a kétszeres brazil világbajnok még a 20-as évei elején is féltenie kellett a karrierjét, és már a 20-as évei végén hátat fordított a világklasszisnak, elsősorban térdsérülései miatt. A „jelenség” végül 34 éves koráig elhúzódott, amikor Zinedine Zidane ésszerűen úgy döntött, hogy a 2006-os világbajnokság „legjobb játékosaként” fejezi be pályafutását.
Más legendák szívesen játszottak messze a zenitjükön túl. Az összesen több mint 1000 fellépésen megkopott Pelé már 30 évesen befejezte válogatottbeli pályafutását, de klubszinten 37 éves koráig fejedelmi fizetésekkel próbálkozott a fejlesztőmunkával a bukdácsoló amerikai bajnokságban, a NASL-ben.
Diego Maradona is, akire szintén rányomta bélyegét a különböző kopások, csak majdnem 37 évesen vonult vissza, pedig az argentin világklasszis már az 1990-es világbajnokság után búcsúzott. Maradona akkoriban mindössze 29 éves volt.
Eusebio, a kivételes atléta 35 éves korára gyakorlatilag sportrokkant volt, és ebben a korban Gerd Müller, a „bombázó” is abbahagyta – akárcsak portugál kollégája, aki a NASL-ben már régen árnyéka önmagának.
A világklasszis támadókat egyszerűen nem úgy tervezik a velük szemben támasztott magas elvárások, hogy még ilyen bibliai korban is képesek legyenek ilyen formában létezni, amiben Cristiano Ronaldo (februárban lesz 38 éves) most is van. Ebben a korban még egy Alfredo di Stefanót a Real Madridnál is, miután tíz évig a királyiak abszolút középpályása volt, végül többé-kevésbé elvetették.
Puskás zsigerből és kitartással
De ahol van egy íratlan szabály, ott mindig van néhány kivétel. A 37 éves Johan Cruyff, aki időközben szintén a NASL-be távozott, pályafutása utolsó szezonjában az év játékosaként a Feyenoord Rotterdamot vezette a holland duplázáshoz. Romario, 1994 világbajnoka és világbajnok labdarúgója 2005-ben – 39 évesen – lett Brazília gólkirálya.
Most – CR7-gyel ellentétben – a két hanyatlóban lévő játékos közül egyikük sem költözött át ismét a világ talán legjobb bajnokságába, ahol valószínűleg fizikailag jobban játszanak, mint bárhol máshol. Puskás Ferencnek viszont, aki már akkor is néhány kilóval többet nyomott, 36 és 37 évesen sikerült a Real Madridban spanyol gólkirályi címet szereznie – és a királyiakat minden esetben bajnoki címre lőnie. De nem követeltek tőle sajtolást sem.
