A napok továbbra is kellemetlenek a Manchester United számára. A Tottenham Hotspur elleni 3-0-s vereségben a Vörös Ördögök nemcsak a meccset, hanem a csapatkapitány Bruno Fernandest is elveszítették. Minden a terv szerint ment a Spursnél – kivéve Timo Wernert
Az Old Traffordon a 42. perc volt az idő előtti hab a tortán egy olyan mérkőzésen, amely valószínűleg a „használt nap” címszó alatt szerepel a futballlexikonban: Bruno Fernandes, a Manchester United csapatkapitánya és a különbségtételre hivatott játékosa, Bruno Fernandes feleslegesen ment bele egy szerelésbe az ellenféllel, Maddisonnal, sípcsontmagasságban. És bár előtte kissé megcsúszott, és csak enyhén találta el Maddisont, Kavanagh játékvezető döntése egyértelmű volt: piros. Mintha nem lett volna már így is elég nehéz dolga a csapatának.
A Man United a harmadik percben kapta az első csapást, amikor a Spurs védője, van de Ven lefülelt egy ellentámadást, és egy határozott, a fél pályán átívelő 60 méteres sprint után – a Vörös Ördögök csak kíséretet biztosítottak – a második kapufán találta meg Johnsont. A támadó könnyedén, közvetlen közelről lőhetett – de a gól több mint 90 százalékáért van de Ven volt a felelős
Azt, hogy a Tottenham az első félidő hátralévő részében nem szerzett újabb gólt, a legjobb hír volt a Manchester számára a félidei sípszóra. Onana két védéssel hárította a betörő Maddison (11-es) és Werner (39-es) próbálkozását. A korábbi német válogatott Werner először volt a kezdőcsapatban a Premier League jelenlegi szezonjában. A két Onana-mentésen kívül a Tottenham még növelhette volna előnyét Johnson posztó góljával (20.) és egy látványos Romero oldalról lőtt találattal (33.).
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy bármennyire is optikailag gyengébb volt a Man United, két nagy lehetőségük is volt maguknak arra, hogy megfordítsák a mérkőzést. Zirkzee nem tudta megelőzni Vicariót (22′), Garnacho röplabdája pedig a hosszú kapufán csattant (38′).
Nem a tervek szerint alakulnak a dolgok Werner számára
Az első 45 perc gólja csak a 47. percben született meg: Ten Hag félidei védőcseréje (Casemiro jött be Zirkzee helyére) eleinte nem volt pozitív hatással csapata stabilitására, Johnson és Kulusevski a világ összes ideje megvolt, miután a Spurs a jobb szélen szerzett labdát. A 0:1 gólszerzője ezúttal a gólszerző szerepét töltötte be, és a kiváló Kulusevski a lecsorgó keresztlabdát művészien ívelte át a vonalon (47′).
Minden a terv szerint alakult a Spurs számára – egy dolgot leszámítva: a korábbi válogatott Werner előtt adódott egy újabb nagy lehetőség, de – akárcsak az első félidőben – túlságosan gyengén lőtt, és nem tudta átjuttatni a labdát Onana mellett (57′). A hőn áhított sikerélmény így elmaradt. A 0:3 helyett a második félidő közepén jött a hazaiak legjobb szakasza, amikor Casemiro csak kevéssel maradt le az egyenlítésről. Így aztán a United szempontjából az eredmény még a szűnni nem akaró manchesteri esőnek megfelelően alakult: a csereként beállt Sarr egy szögletet Solanke elé passzolt, aki a labdát a vonalon túlra nyújtózva beállította a 3-0-s végeredményt (77′).
Míg a Spurs a csalódást keltő szezonkezdet után tudta ledolgozni a továbbjutást, addig Ten Hag megbízatása a Man Unitednél három egymást követő, győzelem nélküli meccs után most felgyorsulhat. Mire Kavanagh játékvezető bő 90 perc után a végső sípszóra fújt, az Old Trafford közönségének nagy része már elhagyta a stadiont
