Erling Haalandra minden szem a Manchester Cityben debütáló játékosra szegeződött. Vajon a Dortmundból érkezett új szerzemény lenyűgözte a Leicester 3-1-es Community Shield vereségét a Liverpool FC ellen? Vagy csalódott? Íme a szezon első Haaland-elemzése.
A végső gól egy igazi klasszis volt. De a zsilipeket lezárták. Látványosan hangzik, de nem is volt jó, mert Erling Haalandnak a Liverpool FC kapujába kellett volna betennie a labdát a hosszabbítás hetedik percében, de egy lapos passz után szabaddá válva csak közelről találta el az alumíniumot. Ez 2:3 lett volna, egy értéktelen gól, mert nem változtatott volna a bajnok vereségén az FA-kupa-győztes ellen. Pedig a norvég maga is elhagyhatta volna a pályát egy kicsit jobban – most egy kicsit rosszabbul van.
Mert Haalandnak általában nem volt jó napja. Persze, ezt nem kell túlértékelni a szezon ezen szakaszában, de a 75 millió eurós embernek időre lesz szüksége, hogy megszokja a Cityzens játékát, ami az erős ellenféllel szemben mindenképpen látszott.
Ez nem meglepő, de figyelemre méltó, hogy Haaland az első meccsen mennyire megnövelte új csapata hibaszázalékát. Nem azért, mert ő maga rendkívül magas számot játszott, hanem mert folyamatosan kereste a mélyebb utat. Ez jogos, mert ez az egyik erőssége ennek a bravúros kilencembernek. De nem a City játéka, hogy kilenc mélységűt küldjön. Gyakran előfordult, hogy egy kilences – hogy valódi vagy hamis, az ebben az esetben másodlagos – elszakadt az utolsó láncszemtől hátrafelé, magával rántotta a középső védőket, és tereket teremtett, amelyekben az érkező nyolcasok vagy szélsőjátékosok kaptak beálló labdákat.
Most Haaland maga követelte ezt az interfész labdát, de itt a liverpooli Joel Matip és Virgil van Dijk vagy éppen Thiago egy lépéssel előrébb vagy közte döntően a lábát tette be. Ennek eredményeként számos olyan labda, amely korábban biztonságosan a City birtokában maradt, nem érkezett meg. Pep Guardiola pedig pont erről szól: a labdabirtoklásról, az irányításról. Olyan passzokat játszani, amelyekről nem tudhatod 90 százalékban, hogy megérkeznek-e, nem szeret ez az edző, aki ódzkodik a kockázattól, és éppen ezért tökéletesítette a pozíciós játékot.
A Haaland alkalmazkodik?
Az elkövetkező hetekben izgalmas lesz ezt figyelni: Haaland alkalmazkodik? Vagy Guardiola megengedi a kompromisszumokat? Ez utóbbit nehéz elképzelni. Várjuk ki a végét.
Haaland egyáltalán nem várt a kezdéssel, alig néhány másodperc múlva máris robusztusan használta a testét nem mással szemben, mint van Dijkkal szemben. Ez kétségtelenül új elem lesz az angol bajnok játékában. A már említett, közvetlenül a zárás előtti lehetőségen kívül Haaland is kihagyott egy jót az első félidőben. Itt helyet és előnyt szerzett magának Andy Robertson ellen az erejével, de nem tudta legyőzni a vörösök kapusát, Adriant.
Haalandnak a második félidőben sokáig nyoma sem volt, és Julian Alvarez egyetlen góljában sem volt szerepe – a csereként beállt újonc a norvéggal ellentétben lőtt gólt.
Darwin nagyobb, mint Haaland?
Liverpool új fiúja, Darwin azonban ellopta a show-t, és bár csak joker szerepben, de mindenkinek adott egy kis ízelítőt abból, hogy a kétszeres kupagyőztesek hogyan akarják majd pótolni Sadio Manét (FC Bayern): erővel, epésen, és ahogy a Liverpoolra jellemző, kollektívan
City eközben Haalandot is próbára tehette, hiszen Kevin De Bruyne és a középcsatár sem harmonizáltak túl jól. De ez még mindig megtörténhet. De gyakran a labdával aktívabb Haalandnak, mint az ellenpresszingben, nem szabadna demonstratívan offside-nak maradnia. Ez feldühítette De Bruyne-t. És Guardiola sem fog „szórakozni”.
