Fernando Alonso a kezdetektől fogva fel volt szerelve azzal az önbizalommal, hogy akár Michael Schumacherrel is felvegye a versenyt – olyan dolgokat, ahol veszíthetne, inkább nem
Az elmúlt 22 évből a Forma-1 rajongói észrevehették, hogy Fernando Alonso rendelkezik egy egészséges adag önbizalommal. Ez azonban egyfajta önvédelem is a számára, mint elárulta. Mert akkor többet tudna kihozni magából, és ez is enyhítené a rá nehezedő nyomást.
Az önbizalom már fiatalabb korában is jellemezte a spanyolt, amikor 2001-ben, mindössze 19 évesen csatlakozott a Minardihoz, és nem félt a nagy nevektől: „Amikor a Forma-1-be kerültem, Michael Schumacher uralta a sportot, de soha nem gondoltam, hogy lassabb vagyok nála”,
„Talán csak kamikaze volt a pályafutásom elején, de sosem kételkedtem abban, hogy egyszer majd kihívhatom őt, amikor ugyanolyan autóval rendelkezünk” – mondja Alonso.
Valójában a spanyol volt az, aki két évvel később nemcsak első Forma-1-es futamát nyerte meg az akkori legfiatalabb pilótaként, hanem 2005-ben és 2006-ban szerzett két világbajnoki címével véget vetett a Ferrari és Schumacher dominanciájának. 2006-ban még a rekordvilágbajnok felett is ő tartotta a frontot a közvetlen világbajnoki párharcban.
Bár Alonso azt mondja, nem sok önbizalomhiánya van, az Aston Martin pilótájának van egy másik oldala is. Az az oldal, amelyik annyira gyűlöli a vereséget, hogy mindent megtesz annak elkerülése érdekében – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy egyszerűen elkerüli a küzdelmet.
„Szeretek mindent tudni arról, amit csinálok, amikor nem a komfortzónámban vagyok” – mondja. Az autóban általában a komfortzónájában van, de a magánéletében ez nem mindig van így.
Például amikor teniszezik: „Egy teniszmeccset úgy kezelek, mint egy Forma-1-es nagydíjat, és mindent tudnom kell arról, hogy kivel játszom” – mondja Alonso. „És ha az illető túl erős, lehet, hogy aznap kihagyom a teniszt, mert utálok veszíteni.”
„Ha pedig túl gyenge, akkor lehet, hogy előtte plusz sportot űzök, mert akkor a teniszmeccs fizikailag nem fog annyira megterhelni” – magyarázza. „Minden nap elég jól meg van szervezve a fejemben.”
Alonso ismeri a határait, és igyekszik elkerülni azokat a dolgokat, amelyekben nem annyira jó. Hogy mik ezek a dolgok? „Sok minden” – mondja. „Például nem tudok főzni, és nem tudok golfozni. Sok olyan dolog van, amit a körülöttem lévő emberek csinálnak, de akkor én kerülöm őket”.
„Azért hagyom ki ezeket a dolgokat, mert tudom, hogy nem vagyok jó bennük, és nem akarom magam másokhoz hasonlítani, mert ők jobbak bennük” – mondta a spanyol. „Ha egyszer majd edzek, vagy egyszer elmegyek egy főzőtanfolyamra, akkor talán tudok majd főzni valakinek.”
„De én csak azt csinálom, amiről tudom, hogy meg tudom csinálni. „