Kontroverzális versenyigazgatói döntések, szándékos balesetek, istállóvezetés és még sok más: a Forma-1 hosszú története során számos botrányt megélt
„A Forma-1 kéthetente két órán át sport, és közben kemény üzlet”. Állítólag így vagy valami hasonlóan jellemezte egyszer a korábbi csapatfőnök, Frank Williams. De ez csak a fél igazság. Mert a Forma-1 valami más: ellentmondásos, legalábbis időnként.
A lista ennek megfelelően hosszú, és tartalmazza például az olyan banális csalási kísérleteket, mint amilyenek a British American Racing (BAR) tette a 2005-ös szezonban: a csapat egy plusz üzemanyagtartállyal az autóban akart technikai előnyre szert tenni. Az ügyre azonban az imolai utóellenőrzés során derült fény. Ezt egy kizárás és a következő két nagydíjra szóló eltiltás követte.
Michael Schumacher is tud egy-két dolgot a kizárásokról és eltiltásokról. (Többek között) emiatt kapta a „csaló Schumi” becenevet. Kétszer is kétes akciókba keveredett közvetlen címvédő riválisaival szemben a világbajnoki döntőben: 1994-ben Adelaide-ben Damon Hillel való ütközése Schumacher első világbajnoki győzelmét eredményezte, de 1997-ben Jerezben Jacques Villeneuve ellen mindent elvesztett – és ezt követően kizárták
Világbajnoki balesetek: nem Schumacher találta fel őket …
Az ilyen jelenetekhez azonban voltak kiemelkedő példaképei: Alain Prost és Ayrton Senna 1989-ben és 1990-ben a szuzukai Japán Nagydíjon egymás autójának ütközött, eldöntve a világbajnokságot, esetenként bejelentés útján. Ezek a balesetek is a legnagyobb Forma-1-es botrányok közé tartoznak.
Némelyikért a bíróságon is megküzdöttek. A Forma-1 régóta hivatalban lévő főnöke, Bernie Ecclestone például 2014-ben egy vesztegetési botrányban ült a vádlottak padján – és 100 millió dollár megfizetése után további vádemelés nélkül szabadult.
2007-ben a McLarennek is 100 millió dollárt kellett fizetnie, mert az úgynevezett Spygate-ügyben lelepleződött: az alkalmazottak illegálisan szereztek Ferrari-információkat, és azokat a McLaren projektjébe csatornázták. A következmény a fent említett pénzbüntetés és a teljes versenyszezonból való kizárás volt, ahogy tíz évvel korábban Schumacher esetében is.
Amikor a Forma-1-es pilóták sztrájkolnak
Néha a versenyzők vagy a csapatok sztrájkba léptek, hogy érvényt szerezzenek álláspontjuknak. Ez többször is megtörtént az 1970-es és 1980-as években, amikor a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) és a Konstruktőrök Szövetsége (FOCA) harcolt a Forma-1 elsőségéért: hol a versenyzők barikádozták el magukat egy, a pályától nem messze lévő szállodában, hol az FIA vonta meg utólag a világbajnoki státuszt a futamoktól.
Biztonsági okokból a Forma-1 sok rajongót felháborított a 2005-ös Indianapolisi Amerikai Nagydíjon: a gumiszállító Michelin nem tudta garantálni a gumiabroncsainak stabilitását az Indy dombos kanyarokban, ezért a Michelin-csapatok nem is indultak a versenyen. Csak a Bridgestone versenycsapatok hat autója, a Ferrari, a Jordan és a Minardi versenyzett. A lelátókról pedig rengeteg italos doboz repült a pályára …
És akkor persze ott van a közelmúlt Forma-1-es történetének talán legkiemelkedőbb incidense: Abu Dhabi 2021, a szezonzáró Michael Masi vitatott versenyigazgatói döntése, hogy nem sokkal a vége előtt engedélyezte a nagydíj folytatását, ami a futam utolsó körében világbajnoki döntőhöz – és Max Verstappen első világbajnoki címéhez vezetett
