A Juventus Torino fölényes teljesítményt nyújtott az idei Coppa Italia döntőjében, gyakorlatilag esélyt sem hagyva az Atalanta Bergamónak. Vlahovics és a védelem volt a fő felelős a rekordbajnok 15. bajnoki címéért
A papíron favorit szerepe gyorsan kialakult: az Atalanta, amely az utolsó tíz tétmérkőzésén mindössze egyszer kapott ki, és az Európa Ligában a nagyszerű FC Liverpoolt, illetve a Serie A-ban az ötödik és egyben utolsó Bajnokok Ligája-helyért folytatott versenyfutásban a Romát (2:1) is kiejtette, nagy önbizalommal ment ebbe a Coppa-döntőbe.
Mégis a rekordkupa-győztes Juventus volt az, aki rányomta bélyegét erre a döntőre, amelyet a római Stadio Olimpicóban rendeztek. Vagyis az a torinói csapat, amelyik hónapok óta a sablonos és eredményorientált, defenzív futballjáról volt ismert.
Vlahovic az aranykezdéssel
Az Öreg Hölgy nagy intenzitással lépett pályára, futott előre, és szinte kivétel nélkül olyan játékosokkal tartotta kordában a bergamácsi támadásokat, mint de Ketelaere, Koopmeiners és Lookman. Egyedül az utóbbi, ex-Leipzig játékos tudta időnként felvenni a tempót.
Az este első csapását azonban a Bianconeri ütötte – méghozzá sikerrel: Cambiaso egy fordulásból érkező finom átlövést félfordulatból félmagasra bombázott a kissé túlságosan hátrébb húzódó bergamói védelem ellen. Vlahovic ezután átjutott, nem állt leshelyzetben, erős fizikális játékát kihasználva kiütötte ellenfelét, Hient, és higgadtan fejelt a kapus Carnesecchi elé, ezzel kialakítva az 1:0-ás végeredményt (4. perc).
Pasalic félpályás próbálkozása után – Perin, a Juve kapusa résen volt (13′) – Rabiot tartotta bent a lábát Chiesa átadása után. De Carnesecchi, a kapus is útban volt. Cambiaso eközben célt tévesztett (39.), mielőtt a szünet előtt a Bergamo előtt a legnagyobb lehetőségük volt. Pasalic lőhetett egészen szabadon, de Gatti blokkolt (44′).
Juve ismét a csúcson
A második félidőben is hasonló volt a kép: a nyüzsgő Lookmant leszámítva, aki egy elhajított lövéssel alig kerülte el az 1:1-et (51′), a záró szakaszban pedig egyenesen kétségbeesett volt egy kapufát eltaláló lövéssel (80′), a torinói védelem nem talált semmilyen eszközt a holtpont megtörésére. Különösen a védekező fejmonstrum Bremer, aki társaival, Gattival és Danilóval szinte mindent kivédett, teljesen fölényben volt.
Azért maradt sokáig izgalmas a meccs, mert a Bianconeri támadói maguk sem tudtak 2-0-ra alakítani: Vlahovicot Hien lökése után nem ítélték meg büntetőt (55′), de Roon nem sokkal a második gólja előtt (64′) is lestoppolta, és amikor már tényleg megszerezte volna a bravúrját egy Cambiaso keresztlabdából szerzett fejessel, egy VAR-döntés miatt les miatt állították ki őt is. A csereként beálló Miretti is peches volt, amikor éles szögből a keresztlécbe vágta a labdát (84′). De ez is elég volt.
A Juventus, amelynek a kilencperces hosszabbításban nélkülöznie kellett a dühöngő edzőjét, Massimiliano Allegrit (pirosat kapott a játékvezető szidalmazásáért), teljesen megérdemelten, 1-0-ra megnyerte a 15. Coppa Italia-diadalát a római döntőben. Egy olyan versenyt, amelyet sok Atalanta-szurkoló kezd démonizálni. A bergamóiak, akik klubtörténelmük során eddig mindössze egyetlen bajnoki címet nyertek (az 1962/63-as szezon végén a trófeát), 2019 óta harmadszor kaptak ki döntőben (0:2 a Lazio ellen, 1:2 a Juventus ellen, és most újabb szoros vereség a torinóiaktól).
Az Allegrinek egyébként ez volt az ötödik Coppa-győzelme, ami olaszországi rekord, megelőzve Sven-Göran Eriksson és Roberto Mancini egyenként négy győzelmét.
