A bajor panaszokon túl a Real Madrid elleni visszavágó záró szakasza – a csapat kétszeres győztes Joselu számára – olyan történetet tartogatott, amit talán csak a futball tud megírni.
Nem csak a labdarúgás.
Ez csak egy gól volt, de Jude Bellingham két asszisztot adott. Amikor Joselu a november végi, SSC Napoli elleni csoportmeccsen a hosszabbításban 4-2-es végeredményt szerzett, a Real Madrid most 34 éves, kölcsönben szereplő támadója nem igazán tudott ünnepelni. Az ünneplés helyett Joselu bőségesen bocsánatot kért a szurkolóktól, amiért az előző percekben több nagy lehetőségét is elszalasztotta. Így aztán az asszisztot adó Bellingham szinte kissé erőszakosan lökte a veteránt az ív irányába, hogy mégiscsak ünnepelhessen.
Az Espanyol Barcelonától kölcsönben szereplő Joselu számára a Real Madrid nem csak az élet őrült véletlenje, amely váratlanul, karrierje őszén egy világklubhoz vezette. Ami némileg magyarázza a Napoli elleni jelenetet is. A korábbi Hoffenheim, Frankfurt és Hannover játékos, aki Stuttgartban született, nagy rajongója a klubnak.
Joselu sógora mostantól a csapattársa
Joselu éppen két évvel ezelőtt magánúton utazott Párizsba, hogy a Real Madrid mezében, de szurkolóként a lelátón nézze meg a Real Madrid FC Liverpool elleni Bajnokok Ligája-döntőjét. Egyébként szintén sógora, Dani Carvajal szurkolóként. Mintegy 24 hónappal később ismét a madridiakat fogja követni a királykategória egyik döntőjébe. Ezúttal Londonban. És ezúttal a
csapat tagjaként.
Bár egy olyan csapat tagjaként, amelyben nem ő a kiemelt. Bár rajta kívül csak Joselu kölcsönvételével bővült a Real Karim Benzema távozása után, nincs klasszikus középcsatár a keretben. A jobblábas csatár valószínűleg sosem lesz elég minőségi ahhoz, hogy állandó játékosa legyen a rekordbajnok Bajnokok Ligája-győztesnek, amelynek második csapatában 2010 és 2012 között játszott. Vegyük például a Napolit.
De ha Carlo Ancelottinak szüksége van egy csatárra az utolsó percekben, aki egyszerű eszközökkel is bevethető, akkor az olasz tudja, hogy a spanyolban van, akár a Bayern elleni CL-elődöntő visszavágóján is. Joselu csereként már 16 gólt szerzett ebben a szezonban, átlagosan 119 percenként betalált. Ezzel sem Vinicius Junior (mind a 134 perc), sem Bellingham (154), sem Rodrygo (201) nem tudja tartani a lépést
A gólarányánál is fontosabb volt az ösztöne egy olyan színtéren, ahol Joselu valószínűleg nem is számított volna magára ebben a korban. Ott állni, ahol egy középcsatár áll. Ahol most még Bellingham sem áll. Méghozzá kétszer. Persze mindezt annak a dramaturgiának a keretein belül, ami a Real Madridnál már régóta jellemző.
„Még álmaimban sem volt ilyen szép, mint a mai” – lelkendezett egy lelkes Joselu, aki persze „ilyen éjszakákat” képzelt el. Szurkolóként már átélte őket. Pontosan úgy, mint szerdán késő este. Egy óriási különbséggel: