Az exvilágbajnok Joan Mir bevallotta, hogy voltak kétségei, hogy fizikailag kibírja-e a Hondánál töltött időt – a csapatfőnök Santi Hernandez nagyon pozitívan lepődött meg Mirről
Joan Mir második MotoGP-szezonja is több mint nehéznek ígérkezik a Honda gyári csapatánál. Egy 13. és két 12. hely az eredménye öt versenyhétvége után. A jerezi sprintversenyen elért kilencedik helyével Mir először szerzett pontot a szombati futamon. Tavaly még soha nem szerzett pontot a sprintben
Noha a Honda új fejlesztéseket tesztel, jelentős előrelépés nem történt. „Fogalmam sincs” – válaszolta Mir arra a kérdésre, hogy mikor lépnek előre a dolgok. „Ezt mondom, és teljesen őszinte vagyok. Fogalmam sincs, meddig bírja a testem”.
„Nem gondoltam, hogy idáig eljutok, de még mindig itt vagyok. Próbálom a lehető legjobb munkát végezni, és a lehető legmesszebbre jutni. Próbálok jól versenyezni, de csodákat nem lehet várni.”
Mirnek tavaly 24 bukása volt. Ennél csak akkori csapattársa, Marc Marquez volt gyakrabban a földön. És ez annak ellenére volt így, hogy egyikük sem indult minden futamon. Mirnek jelenleg hat bukása van.
Vajon az idei év után hátat fordít a Hondának? A pletykák Mir-t a Trackhouse-Aprilia-val hozzák kapcsolatba, ahol találkozna korábbi Suzuki csapatfőnökével, Davide Brivioval. Mir még nem döntött a jövőjéről.
Nem ő lenne az első versenyző, aki szakít a Hondával. Jorge Lorenzo, Pol Espargaro, Alex Marquez, Alex Rins és legutóbb Marc Marquez dobta be a törülközőt elkeseredésében és hagyta el a világ legnagyobb motorgyártóját.
„A valóság az – mondja Mir -, hogy mindenki, aki az elmúlt években elhagyta a Hondát, rosszabbul járt, mint amikor a Hondához került. Ez a valóság. Nincsenek kivételek. Senki sem hagyja el a Hondát jobban, mint ahogy jött.”
„Ezt a helyzetet a lehető legjobban kell kezelni. Ez a probléma. Meggyőződésem, hogy vannak lehetőségeim” – mondta a jövőjéről a korábbi világbajnok. „Nem olyanok, amilyeneket szeretnék, de vannak lehetőségeink”.
„Meggyőződésem, hogy egy versenyképes motorral azonnal visszakerülnék az élre. Nyugodt vagyok. Tavaly egy kicsit túl sok volt nekem a helyzet, és nem teljesítettem azon a szinten, amin tudtam volna.”
„Most sokkal rosszabb a motor, mint tavaly, de gyorsabban motorozom. Jobb pillanatban vagyok. Fizikailag jól érzem magam, és rájöttem, hogy nem én vagyok a korlát. Ezzel szemben tavaly tétováztam, és nem a legjobb szinten teljesítettem.”
Santi Hernandez pozitívan meglepett engem
A télen változás történt a Honda csapatában. Mir vette át a Santi Hernandez köré összpontosuló Marquez-csapatot, míg a csapata a box másik oldalára költözött, hogy Luca Marinit gondozza.
„Azt kell mondanom, hogy pozitívan meglepődtem, amikor Joannal dolgoztam” – idézi Hernandezt a Relevo. „Tavaly a boksz másik oldalán láttam őt. Egy nagyon introvertált fiút láttam, nagyon komoly, de nem túl kommunikatív”.
„Nem akarom azt mondani, hogy nem volt a csapatával, de ez volt a benyomásom kívülről. Láttam őt a vendéglátóközpontban. Köszönt, de semmi többet. Aztán meglepődtem, hogy egy nagyon nyitott srácot fedeztem fel, aki sokat akar.”
„Mindenekelőtt az lepett meg, hogy meg akarta hallgatni és ki akarta próbálni azokat a dolgokat, amiket mondtunk neki, mert nekünk van tapasztalatunk Marccal. Ő nagyon nyitott. Működik vagy nem működik? Ez egy másik dolog, de ő nyitott arra, hogy mindent kipróbáljon.”
Amikor Mir tavaly csatlakozott a Hondához, Marquez volt a csapat vezetője. A Gresini-Ducatihoz való távozása után Mir az a veterán, akinek most nagyobb befolyása van a projektre, és segíthet meghatározni annak irányát.
„Ez egy kicsit nagyobb szabadságot ad – mondja Hernandez -, hogy melyik utat választja. De nem tudom összehasonlítani, mert ugyanazt csináljuk vele, mint Marc-kal. Amikor elmegyünk enni, ő mindig ott van.”
„Nem mondtuk neki, hogy mi mindig Marccal vacsoráztunk, és most neki is ugyanezt kell tennie. Nem, ez tőle jött. Persze az is lehet, hogy azért, mert most egy spanyol csoportban van.”
„Ha valaki introvertált, lehet, hogy nehezebben fejezi ki magát egy másik nyelven. Az, hogy mi az anyanyelvünkön beszélünk, talán segített neki. A lényeg az, hogy az év végén Joan azt mondja, hogy sikeres volt a velünk végzett munka, és hogy jó munkát végeztünk.”
